A megérkezésünk utáni első teljes napot igyekeztünk már előre megtervezni, ennek eredményeként a következőket gondoltuk bejárni: Temple of Heaven, Tienanmen tér és Tiltott város, valamint a Jingshan park. 

A szállásról elsőként a Mennyei Béke Templomához (Temple of Heaven) mentünk.

A templom valójában egy épületegyüttes egy parkban, amely metróval szinte bárhonnan kényelmesen elérhető. Nekünk a körülbelül 30 perces metrózás 4 CNY-ba került fejenként. Szinte közvetlenül a metróállomásból feljőve az alábbi kép fogadott minket. 

A Kínaiak nagyon szeretnek kerékpározni.

A belépő ára annak alapján rugalmasan változik, hogy mit/miket szeretnénk megtekinteni. Az épületek egy park területén belül találhatóak, ahova a belépő 15 CNY. Ezen felül 20 CNY még pluszban, ha a látogatható épületek területére is be szeretnénk lépni. Vásárolható úgynevezett "Combo" jegy, amivel mind a parkba, mind az épületekhez ellátogathatunk, ennek ára 34 CNY. Mi kicsit későn érkeztünk a helyszínre és tudtuk, hogy a Tiltott Város legalább fél napos program, így csak az "Altar of Prayer for Good Harvest" látogatása mellett döntöttünk. 

A park területére a keleti kapun keresztül mentünk be, ahonnan a templomot egy kb. 15 perces sétával értük el. A séta nagyon kellemes környezetben telt, menet közben a kínai embereket néztük, miket is csinálnak. Az egyik betonozott kosárpályán éppen közös tánc zajlott, közben egy fedett sétafolyosó párkányán idősek kártyáztak. 

Lassan odaértünk az oltárhoz. Az épület 36 m átmérőjű és 38 m magas, három szinten elhelyezkedő márvány alappal rendelkezik. Korábban a császár ebben az épületben imádkozott a jó termés érdekében. Az épület teljes egészében fából épült, mindenféle szögelés, szegecselés nélkül csak ácskötésekkel illesztve. Az eredeti oltár 1889-ben villámcsapás következtében sajnálatos módon leégett, a ma látható épületet néhány évvel később építették meg az eredeti alapján. 

Magának a parknak is nagyon érdekes a történelme. Mind a park, mind a benne található emlékművek Kína egyik legnagyobb történelmi emlékei. Mint azt már említettem, korábban a hely a Ming (1368-1644) és a Csing (1644-1911) császárok imahelyeként szolgált. Érdekesség, hogy a Mennyei Béke Temploma alapterületét tekintve nagyobb, mint a Tiltott Város. 

Következő úticélunk a Tianmen tér és a Tiltott Város volt. A Moovit segítségével találtunk egy buszt, ami odavitt minket, de előtte még megpróbáltunk valami ételt magunkhoz venni. Hosszabb keresgélés után kénytelenek voltunk a legegyszerűbb megoldáshoz folyamodni: McDonald's. Ennek is megvolt az az előnye viszont, hogy ettünk Taro pitét. 

A pite finom, a busz gyors volt. Menet közben mindenhol rácsodálkoztunk a rengeteg kamerára, melyek túlnyomó része az emberek megfigyelésére került telepítésre. Bizonyos adatok szerint az országban 300 000 000 (300 millió) kamera működik ilyen célból, ami barátok közt sem kevés. 

Mivel a Tiltott Várost délről közelítettük meg először be kellett jutnunk a Tienanmen térre. Ezt a tér keleti oldalán lévő biztonsági ellenőrző-állomáson keresztül tettük meg, ahol a helyiek a személyigazolványukkal, a turisták pedig a vízumukkal tudnak bebocsátást nyerni. Természetesen a csomagokat is átnézik ugyanúgy, mint minden metróállomáson és turista célpontnál. 

Masírozó rendőrök. 

A Tienanmen tér hatalmas. Mao Ce Tung mauzóleumának meglátogatásáról már sajnos lecsúsztunk, mivel az épület csak 8:00-12:00-ig van nyitva (ingyenes program). Elindultunk hát a Tiltott Város felé, amely a tér északi oldalán helyezkedik el.

A Tiltott Város novembertől márciusig 8:30-16:30 között van nyitva (az év egyéb időszakában 17:00-ig). Mivel a komplexum jelenleg elsősorban turista attrakcióként és múzeumként üzemel, állagmegóvási okokból korlátozzák a napi látogatói létszámot 80 000 főben. Szintén fontos információ, hogy jegyet csak online, valamint a helyszínen a kihelyezett QR kódokat leolvasna lehet vásárolni. A jegyár nagyon baráti (kettőnknen 18,34 USD volt), melyet a helyszínen az útlevél alapján ellenőriznek, azaz útlevél nélkül nem lehet bejutni! 

Belül teljesen szabadon lehet közlekedni az óriási területen. Bizonyos múzeumok megtekintése kiegészítő jegyhez kötött (például óramúzeum), de ezek ára 1 USD körül van. Az 1406 és 1420 között épült, jelenleg is 980 épületből és bennük 8707 szobából álló épületkomplexum lenyűgözően szép állapotban van, nem meglepő, hogy a helyszín 1987 óta UNESCO világörökségi helyszín. 

A Tiltott Város bejárása kényelmes tempóban 3-4 óra alatt lehetséges, tehát érdemes mindennel együtt legalább egy fél napot rászánni. A tanácsunk az, hogy a Tiltott Városba érdemes délután menni, majd zárás után az északi kapun távozva továbbmenni a Jingsahn-parkba. A parkban található az úgynevezett Szén-hegy, mely egy mesterséges domb. A dombot eredetileg a Tiltott Város körüli árkok ásásakor kitermelt földből építették. A domb tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a napltemente színeíben fürdő pekingi császárvárosra. 

Miután kigyönyörködtük magunkat busszal visszaindultunk a Tienanmen tértől keletre található Wangfujing utcára. Az utca Peking egyik híres bevásárló és street food utcája, felkeresése ezek miatt is erősen ajánlott. Mi már eléggé fáradtak voltunk, úgyhogy egy kis séta után megcéloztuk a metrót és elindultunk vissza a hotelbe. Út közben beültünk egy helyi étkezdébe vacsorázni. Szerencsére volt fényképes menüjük, úgyhogy mutogatással sikerült a következőket megrendelni: 

Gondoltuk megkóstoljuk az édes-savanyú levest, ha már egyszer Kínában vagyunk, de azt nem gondoltuk volna, hogy egy 20 fős család számára elegendő mennyiséget hoznak ki. A leves nem volt rossz, de túl jó sem, viszont a többi világbajnok volt. 

A vacsora nagy részének elfogyasztása után már tényleg csak a hotel volt hátra és várni a 3. napot, amikorra is a Kínai Nagy Fal meglátogatását céloztuk be.