Ott hagytuk tehát abba, hogy megérkeztünk Pekingbe. Mivel több hozzászólás is érkezett azzal kapcsolatban, hogy "de miért mentünk télen Pekingbe, amikor Magyarországon is hasonló idő van" íme a válasz.
Bangkok volt a végső úticél, ahova Pekingen keresztül találtunk elfogadható árú repülőjegyet a Karácsony utáni időszakra. Miután az átszállás adott volt jó ötletnek tűnt kicsit megismerni a várost, Kínát (megj.: utólag végképp azt tudom mondani, hogy megérte).
Miután átjutottunk a határon gyors vízutánpótlás és mosdó után elindultunk a reptéri vasútállomás irányába. Az első érdekesség a helyi vízautomata volt (*kis csalás, a kép már eljövetelkor készült egy nagyon hasonló automatáról):
A gép kétféle vizet ad; "hot" és "warm" hőmérsékletűt. A hot 98-100 °C-os, tea vagy leves készítéséhez javasolt, míg a warm 25 °C-os ivóvíz. Ezt követően gyorsan vettünk turista SIM-et (120 CNY/fő), amivel lett internetünk. Egy probléma van csak ezzel Kínában: a nagy tűzfal mögött szinte semmilyen, európai fejjel megszokott szolgáltatás nem érhető el. Szerencsére erről rengeteget olvastunk korábban, így VPN-el (későbbi posztban részletesen foglalkozunk vele) felvértezett telefonjaink megküzdöttek a nagy fallal és győzelmet arattak.
A reptéri vasút Peking tömegközlekedésének szerves eleme. Ára 25 CNY/út/fő (1 CNY kb. 43,5 HUF) Dongzhimen végállomásig (képen a világos szilva? színű vonal). 
Minden állomáson van angol nyelvet is ismerő jegyautomata, illetve humán, angol nyelven kevésbé tudó jegyértékesítő.
Fizetni lehet készpénzzel is, de ami még jobb, ha AliPay-t használsz (későbbi posztban részletesen foglalkozunk vele). 2019 novembere óta elérhető az ún. TourPass, amely turisták számára készítéstől számítva 90 napig használható. Erre csak pénzt kell tölteni, ezt követően mindenhol, de tényleg mindenhol használható fizetésre.
A pekingi tömegközlekedést univerzális feltöltőkártyával lehet használni, íme:
Beszerzése erősen javasolt, mivel a kártyával 50%-kal olcsóbb az utazgatás.
A reptérről a szállásra vezetett az első utunk. Általában a szállásokat Bookingon vagy Airbnb-n keresztül foglaljuk, most sem tettünk másképp. A választásunk a Holiday Inn Express Beijing Dongzhimenre esett, mivel viszonylag közel van a metróhoz és ár-érték arányban, valamint a különböző internetes visszajelzések alapján jónak tűnt (az is volt).
Ekkor körülbelül délután 2 órát írtunk, így hát nekiindultunk felfedezni a várost és kipipálni listánk első úticéljait.
A Láma templom (Yonghe Temple) építését a Csing-dinasztia kezdte meg 1694-ben. A templom eredetileg eunuchok szálláshelye volt, ezt követően Yong hercege használta rezidenciájaként. Miután a hercegből a Csing dinasztia ötödik császára lett 1722-ben, az épület felét a tibeti buddhista szerzetesek számára átalakította. A császár 1735-ös halála után koporsóját a templomban helyezték nyugalomra. Utódja, Qianlong (Csien-lung), császári státuszt adott a templomnak, mely többek között megnyilvánult abban, hogy az addigi türkiz csempéket lecserélték a császárság szimbólumának számító aranysárga színre.
A későbbiekben a templomot nagy számú buddhista szerzetes lakta, akik Tibetből és Mongóliából érkeztek. Ennek köszönhetően a Yonghe láma templom a láma közigazgatás nemzeti központjává vált.
Az 1949-es kínai polgárháború idején a templomot nemzeti műemlékké nyilvánították, majd 32 évre bezárták. A kultúrális forradalmat állítólag Zhou Enlai, az első kínai miniszterelnök közbenjárására sikerült túlélnie. 1981-es újranyitása óta a templom látogatható, manapság az egyik legkedveltebb turista látványosság a városban.
A templomban található meg a Guiness-rekordok könyvébe is bekerült 18 méter magas Buddha képmás, melynek különlegessége, hogy egy darab szantálfából került kifaragásra. A szobor a Dalai Láma ajándéka volt Qianlong császár számára. A templomban a belső terekben általában nem megengedett a fényképezés, ezt tiszteletben tartva nem is készítettünk fényképet/videót.
Olimpiai park
A 2008-as olimpiai játékok fő helyszíne. Rengeteg építészetileg érdekes létesítmény a középen végigfutó olimpiai sétány két oldalán. A kínaiak anno állítólag 43 milliárd dollárt költöttek erre az olimpiára. Érdekesség, hogy Peking lesz az első város, ahol mind nyári, mind téli olimpiát rendeznek (utóbbi 2022-ben esedékes).
Rendkívül érdekes és a szó pozitív értelmében vicces volt, ahogy a kínai emberek az olimpiai sétány két oldalán csoportokba verődve különböző zenés-táncos mulatságokat rendeztek maguknak. Volt minden: karaoke, klasszikus kínai tánc, modern kínai pop és tánc (erről rövid videó lejjebb), fiatalok brake jellegű tánca. Szinte nem hittünk a szemünknek, mivel Kínáról el sem tudtunk volna képzelni ilyet előzetesen (még egy lecke az előítéletekkel kapcsolatban).
További képeket Instagram oldalunkon találtok!
